Iskolánkban komoly múltja van a programnak. Az ezredforduló környékén három alkalommal tölthettek tanulóink egy-egy feledhetetlen, egész életre szóló élményekben dús hetet Székelyföldön a Bethlen Gábor Alap támogatásával. Az 1999-ben Nyárádköszvényessel kialakított testvértelepülési kapcsolatot igyekeztünk ifjúsági szinten is elmélyíteni.

A 2010 után újraindult, a határokon átnyúló diákok és iskolák együttműködését támogató „Határtalanul” programhoz azonnal csatlakoztunk. Mi a „Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” alprogramot céloztuk meg. Az eredmény meghaladja az elvárt szintet: egész életre szóló barátságok köttetnek, nagyon sokan tartják a kapcsolatot különböző közösségi oldalakon. Önkormányzati támogatással a székely diákokat többször is vendégül láthattuk Halmajon, sikerült megismertetni őket az anyaország számos kincsével.

2018-ban is az „Oly távol vagy tőlem és mégis közel ” (Halmaj-Nyárádköszvényes ) címet adtuk pályázatunknak. Szállításunkról Schellenberger Csaba forrói vállalkozó gondoskodott.  Szálláshelyünk a Nyárádremete melletti, erdővel körülvett Szakadát településen a Moldovai Sándor által üzemeltetett Pallós Vendégházakban volt; az étkezést a Nyárád patak völgyében található, a pisztrángos tavairól ismert Vármezőn a Vándor Panzió biztosította. A panzió tulajdonosa, a nagyon is vendégszerető és jókedvű Kádár Levente sajnos a múlt évben 46 évesen elhalálozott.

Az első napon a hajnali indulást követően Méhkeréknél léptük át a határt. Nagyszalontán az Arany-portán és a Csonka toronyban ismerkedtünk nagy költőnk, Arany János életútjával, hagyatékával. Több mint 600 km megtétele és a meleg vacsora elfogyasztása után festői környezetben tértünk nyugovóra.

A második napon hospitáltunk a nyárádköszvényesi Nyulas Ferenc Általános Iskolában. Ismerkedtünk a székely diákokkal, tanáraikkal, taneszközeikkel, az erdélyi magyar oktatással és neveléssel. Meglepetésként megvendégeltek bennünket a tornateremben. Ezt követően Deményháza mellett, Kovács Levente tanyáján megismertük a pásztor élet szépségeit és nehézségeit, megkóstoltuk a juhász mesterség termékeit (juhsajt, orda). Teljesen váratlanul egy kisborjú születését is testközelből nézhettük végig. Nyárádremetén megnéztük a cigánykovács tevékenységét, a patkolást és a körmölést. A táborozás egyik csúcspontja minden évben a pisztrángfogás Vármezőben, aminek eredményét másnap este a tányérunkon látjuk viszont.

A harmadik napon a Hargita megyei Nyerges-tetőn a köszvényesi diákok társaságában emlékeztünk  az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi ütközetére, megkoszorúztuk a 200 elesett székely hős emlékművét. Az idegenvezetést a nyugalmazott iskolaigazgató, Bock Gyula barátunk vállalta magára. Ugyanebben a társaságban ismerkedtünk Erdély egyik természeti gyöngyszemével, a vulkáni kráterben szelíden hullámzó Szent Anna-tóval.

A negyedik napon meghódítottuk az 1090 m magas Bekecs-hegyet. Ide a köszvényesi diákok és Borbély Sándor tanár úr ugyancsak elkísértek minket. Köszönet jár Szász Levente alpolgármesternek, aki aktívan segítette a program sikeres megvalósítását, az üstnél a szakács szerepét is vállalta. A tetőn lévő I. világháborús emlékműnél László Levente erdész elevenítette fel a csata mozzanatait és jelentőségét, a diákok szavaltak és koszorút helyeztek el, végül a székely himnuszt énekelve zártuk a megemlékezést.          A búcsúesten tábortűz körül énekeltek magyar népdalokat a két település diákjai; megmutatták, hogy ” Ki mit tud?”, majd élőzene kísérettel éjfélig tartó mulatság vette kezdetét.

Az utolsó napon fájó búcsúzás: az új barátoktól, Székelyföldtől. Hazafelé a Tordai Sóbányában ismerkedtünk Erdély gazdagságának egyik forrásával.  A Király-hágónál búcsút intettünk a történelmi Erdélynek, amit a szerencsés hazatérés követett.

A történet nem ért véget. Már készül a jövő évi „Határtalanul ” pályázat programja, részben új helyszínekkel, új szereplőkkel, hiszen a legtöbb diák csak egyszer hetedikes.

Videós beszámoló: https://youtu.be/ej0EFRD-I9I

Palásti László

programfelelős